(5) A Szcientológiának van egy Szoka Gakkaira emlékeztető „evilági” vallás jellege, ahol a becsületesen elért üzleti siker a pozitív spirituális kibontakozás egyik jele. Ezenkívül párhuzamot lehet vonni a Szcientológia etikája és a hagyományos protestantizmus etikája között is. Utóbbi esetben az evilági ügyekben elért siker kegyelmi állapotot jelent, előző esetben pedig külső megnyilvánulása a személy saját személyiségével kapcsolatos munkájának. Ez egy olyan személyes vallási és erkölcsi kódex, amely elsősorban pszichológiai felszabadítási technikákat tartalmaz, melyek spirituálisan szabadítják fel az egyént.

(6) Nem szekta – nem kizárólagos, és a hívő nem köteles feladni korábbi vallását, jóllehet a legtöbben kizárólagosan gyakorolják a Szcientológiát.

(7) A Nemzetközi Szcientológia Egyház 1994-ben, az egyház fennállásának 40. évfordulója alkalmából megjelent kiadványa szerint a Szcientológia Egyházról az 50-es évek eleje óta tartják azt, hogy vallásos jellegű. A Los Angelesben székelő Nemzetközi Szcientológia Egyház mint anyaegyház tevékenykedik, hasonlóan a Keresztény Tudomány bostoni székhelyéhez. A Szcientológusokkal készített legutóbbi felméréseinknél egyre nagyobb hangsúlyt kapott a vallási dimenzió. A Szcientológia azáltal, hogy egyre inkább proklamálja vallási jellegét, felhívja a valláskutatásban tevékenykedők figyelmét, míg kezdetben a személyes problémáikra megoldást kereső embereket vonzotta. A Szcientológia fejlődésével a Dianetika integrálódott a folyamat egészébe.