Az umotó vallásban a „Naikan” gyakorlását még mindig használják a fiatalkori bűnözők rehabilitálásánál, s ez a regionális kormányzat ajánlásához vezetett. Hasonló módon a Szcientológia is rendelkezik egy rehabilitációs programmal a fiatalkorúak számára, s ezt a világ számos részén alkalmazzák. Természetesen a Naikan és az auditálás hasonló elemekkel is rendelkezik, de alapvetően eltérőek. Ez azonban olyan példa, amely azt mutatja, hogy két vallás ugyanazt a problémát két eltérő kultúrából közelíti meg, és olyan válaszokat kapnak, amelyek egyértelmű hasonlóságokkal bírnak. Az auditálásnál az ember részletesen elmondja az auditornak, hogy mit talált zavarónak a múltbeli életében, míg a „Naikan” esetében az ember maga elmélkedik egy tanító gondoskodása mellett. A végeredmény mindkét esetben a szellemi, lelki viselkedésben bekövetkező jobbulás és az etikai magatartás újjászületése.

A „Szin-Szo-Kán“-nak nevezett szeicso-no-le gyakorlatban a személyt betanítják arra, hogy szembenézzen a múltjával. Ez is hasonlóságot mutat az auditálással. Az embernek mindkét gyakorlatban szembesülnie kell a múltjával.

A Szcientológia fokokra osztott utat kínál a megvilágosodáshoz, amelyet a Teljes szabadsághoz vezető Hídnak nevezünk. Az ezen a Hídon való végighaladás eredménye – amit úgy érünk el, hogy auditálásban részesülünk, és megtanuljuk az auditálás módját – nemcsak egy nagy megvilágosodás, hanem egy szellemi létezési forma is, amely a „Csin-Kon-Ki-Sin“-hez, a sintó vallás nagy titkához hasonlítható, ami azt jelenti, hogy „meg kell békíteni az ember lelkét úgy, hogy vissza tudjon térni egy Isteni állapotba”. Ez is nagyon hasonló gondolat. Ezt különböző sinto vallások gyakorolták, idesorolva a Hakke Sintot is, amelyet 1025-ben alapítottak.