A Szcientológia nézete szerint az ember alapvetően jó, és lelki üdvözülése saját magától, a társaival való kapcsolatától, s az univerzummal való testvérisége megvalósításától függ. Ebben az összefüggésben a Szcientológia a szó legmélyebb értelmében vallásos filozófia, mivel nem kevesebbel, mint az ember természetes lelki önmaga – azaz képességei, tudatossága és saját halhatatlansága bizonyosságának – teljes rehabilitálásával foglalkozik.

A nagyobb küzdőteret tekintve pedig a Szcientológia az egyén lelki üdvözülésén keresztül a civilizáció alapvető átalakítására törekszik: „Egy civilizáció, amelyben nincs őrültség, ahol nincsenek bűnözők, és ahol nincs háború, ahol a tehetség virágozhat, a tisztességes emberek jogai megadatnak, és ahol az ember szabadon szárnyalhat egyre magasabbra.”

Ilyen vagy olyan formában minden nagy vallás kifejezte a szellemi szabadság iránti reményt – egy olyan állapotét, amely mentes az anyagi korlátoktól és a szenvedéstől. A Szcientológia a szellemi cél elérésének igen gyakorlatias megközelítését ajánlja. Erről L. Ron Hubbard a következőket írta: „Megszámlálhatatlan emberöltőn keresztül a vallás célja az emberi lélek üdvözülése volt. Az ember számos gyakorlattal próbált rátalálni az üdvözüléshez vezető útra. Elpusztíthatatlanul élt benne a remény, hogy egyszer valahogyan szabad lesz.” L. Ron Hubbard így folytatja: „És most, a fájdalom és szenvedés annyi évszázada után, a szörnyűséges háborúkat és katasztrófákat követően a remény még mindig él – s a reménnyel együtt a beteljesedés.”

A szabadság reménye tehát ősrégi. Az új az, amit a Szcientológia e szabadság megteremtése érdekében véghezvisz. Továbbá azok a technológiák is újak, amelyekkel az ember képes ezt az új létállapotot létrehozni. Az alábbi hittételek szemléltetik, hogy a Szcientológia hogyan illeszkedik a világ vallási és szellemi hagyományaiba.