Rendkívüli kíváncsiságáról és az ázsiai kultúra vizsgálatáról később ezt írta: „Alapvető érdeklődésem tárgya a vallás területe volt. A buddhizmus és a taoizmus rendkívül érdekesek voltak számomra.” Érdeklődését befolyásolta az a tény is, hogy értetlenül állt az emberi szenvedés előtt, amit leginkább azok között talált, akik ezeket a keleti vallásokat gyakorolták. Hamarosan arra a következtetésre jutott, hogy kutatásaival tovább és mélyebbre kell hatolnia.

Ahogy visszatért az Egyesült Államokba, beiratkozott a George Washington Egyetemre, ahol mérnöki tanulmányokat folytatott. Az Ázsiában fellobbant érdeklődése természetes következményeként hamarosan belekezdett az általa akkor „életesszenciának” nevezett fogalom kutatásába.

Ettől a céltól vezérelve beiratkozott az ország egyik első, magfizikával foglalkozó egyetemi kurzusára, ahol annak a lehetőségét vizsgálta, hogy apró energiarészecskék segítségével értelmezhető-e az élet. „Lehetséges-e – kérdezte –, hogy a fizikának ezen új ágával képesek vagyunk megtalálni az élet energiáját?” Ez csak apró rést nyitott az ajtón, de ez volt az a módszer, ami arra indította, hogy teljesen tudományos megközelítést alkalmazzon az eredendően spirituális kérdésekben is.